Sanghaj – Sanghaj, Kína
Shanghai – Wikipédia
Alternatív nevek[szerkesztés]. Felemelkedés és aranykor[szerkesztés]. Japán invázió[szerkesztés]. Adminisztratív felosztások[szerkesztés]. Gyártás[szerkesztés]. Szabadkereskedelmi övezet[szerkesztés]. Oktatás és kutatás [szerkesztés]. Közlekedés[szerkesztés]. Gyorsforgalmi utak és utak[szerkesztés]. Parkok és üdülőhelyek[szerkesztés]. Légszennyezés[szerkesztés]. Környezetvédelem[szerkesztés].
Shanghai (/SaeNG'haI/?[17] Shang Hai kínai kiejtése, [saNG.xaI] standard mandarin kiejtése) Kína négy településének egyike. [a] A Jangce folyó déli torkolatánál található, ahol a Huangpu folyó folyik át rajta. Sanghaj, amelynek lakossága 24.89-ben 2021 millió [frissítés], Kína legnépesebb városi területe és Kína legnagyobb városa. Nagyobb GDP-je van, mint Kelet-Ázsia fővárosának. A Greater Shanghai nagyvárosi terület (amely magában foglalja Suzhou és Wuxi, valamint Jiaxing, Jiaxing, Jiaxing és Zhoushan) nominális bruttó nagyvárosi terméke 9.1 billió RMB (1.33 billió dollár) volt. Sanghaj a pénzügy, a közgazdaságtan és a kutatás jelentős központja volt. A sanghaji Pudong nemzetközi repülőtér 10-ben a világ 2019 legforgalmasabb repülőtere közé került az utasforgalom alapján. [21][22] Ez is egyike annak a két nemzetközi repülőtérnek, amelyek a sanghaji nagyvárosi régiót szolgálják ki.
Sanghaj eredetileg halászfalu volt, de mezővárossá vált a 19. századi Kínában. Ez a kedvező fekvésének, valamint a hazai és nemzetközi kereskedelemnek volt köszönhető. Az első ópiumháború után öt szerződéses kikötő kénytelen volt megnyitni kapuit az európai kereskedelem előtt. Az első ópiumháború után létrejött a Sanghaji Nemzetközi Település. Ezt követte a francia koncesszió. Az 1930-as években Ázsiában jelentős pénzügyi és kereskedelmi központ volt. A város a második kínai-japán háború idején a sanghaji csata helyszíne is volt. A szárazföld 1949-es kommunista hatalomátvételével a kereskedelem a szocialista országokra korlátozódott, és a város befolyása világszerte csökkent.